Szigetvár város

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Szigetvári kistérség
Lakosság: 11392 fő
Terület: 39.51 km²
Népsűrűség: 288,33 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 73

Fekvése

A dél-dunántúli település Baranya nyugati szélén helyezkedik el, a Zselic déli oldalán, a domboktól nagyjából 8 kilométerre, sík területen.[1] A várost kettészeli az Almás-patak, amely a szabályozás előtt gyakran kiáradt, a környéket mocsaras árterévé téve.

A város közúton megközelíthető Barcs és Pécs felől a 6-os, illetve Kaposvár irányából a 67-es főutakon. Közúti távolsága Barcstól és a horvát államhatártól 31 km,[2] Pécstől 35 km,[3] míg Kaposvártól 40 km.[4] Érinti a Pécs-Nagykanizsa vasútvonal.

Története

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta. 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. XV. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt.

A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit.

Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6-7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították az Újvárost is. Az 1566-os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. 1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett.

Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják.

A korábban a somogyi vármegyéhez tartozó város és járása - Patosfa és Lad kivételével - az 1950-es megyerendezéssel átkerült Baranya megyéhez.

Az 1966-ban ismét városi rangot kapott.

Szigetvár vára

Gazdaság

Cipőgyár
Konzervgyár
Hordógyártás
Üvegfeldolgozás
Turizmus

Filmgyártás

Szigetváron forgatták a Kisváros (televíziós sorozat) legtöbb részét.

Nevezetességei

Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szobra a Magyar–Török Barátság Parkjában (Metin Jurdanur alkotásai)

Vár (múzeum),
Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti),
Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral,
Vigadó, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján,
Salamon-ház,
Polák-kastély,
Magyar–Török Barátság Parkja a város határában,
török-ház (karavánszeráj),
Sóház,
Szigetvári Gyógyfürdő,
Turbéki kegytemplom (Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában.Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.)

Testvérvárosai

Imatra, Finnország
Eppingen, Németország
Szlatina, Horvátország
Trabzon, Törökország
Déva, Románia

Szigetváron született

Raksányi Gellért színművész
Erős Antónia TV-műsorvezető

Szigetvári és környékén élő vagy élt hírességek

Zrínyi Miklós hadvezér, horvát bán
Zrínyi Miklós költő és hadvezér
Erős Antónia TV-műsorvezető
Gráf József mezőgazdasági miniszter
Ripli Zsuzsa playmate
Persona Non Grata rockzenekar
Bencze Attila TV-műsorvezető
Gregorovics Tamás énekes
Andreas Ebner borász
Kárász Róbert TV-műsorvezető
Pincehelyi Sándor festőművész
Beleznay Endre színész
Szendrey Tibor asztali foci világbajnok
Módos Péter junior Európa-bajnok bírkózó
Demjén Ferenc Demjén Rózsi
Sasvári Lászó úszó
Vanyúr "Piru" István szobrász
Pincehelyi József fotóművész
Kapoli Ilona festőművész
Kapoli Antal Kossuth-díjas fafaragó
Hoffer János fafaragó, a Népművészet Mestere

Lábjegyzet

^ Molnár Imre: Szigetvár és környéke, Széchenyi Nyomda, 1989, ISBN 963 243 632 6

^ Távolságkereső.hu: Szigetvár - Barcs

^ Távolságkereső.hu: Szigetvár - Pécs

^ Távolságkereső.hu: Szigetvár - Kaposvár

Következő községek

További községek